2007. augusztus 8., szerda

Nyugtalanít a nyugtalanság

Úúú ááj lav du véj juuu... lav du véj juuu... :D

Nemtok a seggemen ülni. Itt kell pácolódni melóban, semmi érdekes, nem bírok ülni, meleg is van, már ettem is, az se volt az igazi, már a pizza sem az igazi. :) Na de folyik az élet, micsináljak.

Soxor gondolok mostanában arra, h mi is az igasság. Sokfelől sokfélét tanultam már Istenről, az életről. Eléggé ismerem a kereszténységet. Ismerek közösségeket is, akik megpróbálják megélni a hitüket. Nekem volt egy nagy esésem, nő miatt, mondanom sem kell.. kapcsolatos volt a hitemmel is, a meggyőződéseimmel. Nagyon nem tett jót a lelkemnek, teljesen leamortizálódtam. Valahogy felejteni akartam, mérges voltam mindenre, mindenkire. Istennel is megszakadt a kapcsolatom egyik napról a másikra. Akkoriban próbáltam keresni az igasságot keményen. Széjjel nyálaztam a Bibliámat, h rájöjjek, mi a tuti. De valahogy nem ment. Igaz komplexebb ez a dolog. Sok hatás ért. Sokk. :) De azt tudom, h megkeményedett a lelkem, a szívem. Mai napig se tudom, h mi az igasság. Fura nem? PEdig leírnám :D
Egyik okozata ennek a szar helyzetnek, h szkeptikus vagyok szinte mindennel. Minden elmélettel Istennel kapcsolatban. Vhogy van bennem egy gát. Főleg a keresztény egyházak tanításaival kapcs. Na nem is csoda, annyi keresztény egyház van, és annyifélét mondanak ugyanarról a dologról, ilyenkor mit lehet elhinni? Kinek van igaza?
Soxor azt is érzem, h már nagyon túlbonyolítjuk és túlmisztifikáljuk az Istennel kapcsolatos gondolatainkat. Nem hinném, h csak nagyon okos gondolkodók juthatnak jó viszonyba Istennel, egy parasztbácsikától miért zárkózna el ISten? Azzal sem értek egyet, h az okosabb embereknek többet kell érteniük IStenből... bullshit :)
Isten sztem mindig jókat nevet vagy szomorú, h mennyi sületlenséget beszélünk mi Róla, vagy gondolunk.

Az tény, h itt a Földön mindenben jelen van. Minden általa, benne van.. Mégis sokan tagadják, h egyedül, segítség nélkül "meg lehetne találni Istent". Azért idézőjeles, mert Isten mindig ott van, csak nekünk kell megtanulnunk észrevenni, tudatosítani.

Szal élő kapcsolatra vágyom, amikor érzem, h ISten itt ül mellettem melóban, ott ül az anyósülésen a kocsiban, vagy inkább Ő vezet :) Érzeni akarom, hallani, látni. Sajnálom, h olyan vagyok, mint Tamás, olyan tamáskodó... Ő is akko hitt, amikor érinthette Jézust. NEm akarok ilyen lenni, mégis érzem, h kell a megnyilatkozás vmiben.. Azt is akarom érezni, h Isten szeret. Néha úgy összerogynék a szeretete alatt, vagy csak simán, megtapaszlnám soxor Isten hatalmasságát, a lényét, lényegét, és csak összerogynék és csodálnám... ez szép vót! :) ÁMEN!

3 megjegyzés:

Kicsi írta...

Aki a legközelebb van hozzám, aki a legmegfoghatóbb, aki a legkézenfekvőbb... az én vagyok. Ha saját magammal sem vagyok tisztában, hogy vághatnék neki egy megfoghatatlannak. A lépcsők átugrálása számomra logikátlan és önáltató, és óhatatlanul káosz a vége. Boldog lennék, ha Isten ezen aprócska teremtményével megbirkóznék, s ki tudja, a többi talán jönne magától. :)

Lila Hagyma írta...

Hm... hmm... hmmm... :)
"Ez szép vót.." - ahogy Lali mondaná.. Egyetértek ám. És tök jó ötletet adtál. A mostani hitközösségünkkel gondolkodunk, h milyen terv szerint haladjunk egy évig, és teljesen jó 5let, h nagyobb hangsúlyt fektessünk önmagunk megismerésére.
Szal köszönöm, jöhetnek az ilyen jó gondolatok dögivel :)

Kicsi írta...

Ha megin' írsz, megígérem, hogy megin' okosat kommentelek majd. :) Ha esetleg publikusnak szánod, tudasd, hogy haladnak az önismereti munkálatok! Tényleg érdekel.